Az 1961-ben alapított Gazdasági és Fejlesztési Együttműködési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) fő célja – alapító okirata szerint –, hogy a tagállamok együttműködésével előmozdítsa a fenntartható gazdasági növekedést, a foglalkoztatottság és az életszínvonal növelését, a pénzügyi stabilitást és a világkereskedelem bővülését. A szűkebb értelemben vett gazdaságpolitika mellett az OECD a számos más szakpolitikai terület vonatkozásában is nemzetközi statisztikákat és elemzéseket szolgáltat, fórumot biztosít a tapasztalatok és jó gyakorlatok cseréjének a tagállamok között, ajánlásaival alakítja a nemzetközi szakpolitikai normákat és támogatja a tagállamok szakpolitikáit. A szervezet aktuális jelmondata: „Jobb szakpolitikákkal a jobb életminőségért (Better policies for better lives)”.
Az OECD alapító tagjai 17 nyugat-európai, két észak-amerikai ország és Törökország voltak, de a megalakulás óta eltelt évtizedek fokozatos bővítésének köszönhetően mára földrajzi lefedettsége jelentősen kiszélesedett. 1995-2000 között került sor a visegrádi országok csatlakozására, 2010-ben Chile, Észtország, Izrael és Szlovénia, 2016-ban Lettország, 2018-ban Litvánia, 2020-ban Kolumbia, legutóbb pedig – 2021-ben, 38. tagállamként – Costa Rica csatlakozott a szervezethez.
Az OECD legfőbb döntéshozó szerve a Tanács, amely miniszteri szinten általában évente egyszer ülésezik (Miniszteri Tanács); résztvevői jellemzően a tagállamok pénzügyi vagy gazdasági, kereskedelmi ügyekért felelős miniszterei. A miniszteri találkozók közötti időszakban az irányító funkciókat a tagországok OECD-hez delegált állandó képviselőiből álló Tanács gyakorolja. A szervezet szakmai és adminisztratív feladatait a mintegy 3 300 fős létszámú, nemzetközi Titkárság látja el, amelynek élén a Tanács által öt évre kinevezett főtitkár áll. A főtitkári pozíciót 2006 óta Angel Gurría (korábbi mexikói külügy- és pénzügyminiszter) tölti be, aki jelenleg immár harmadik ciklusát tölti. Az OECD-ben zajló szakmai munka a szervezet több mint 300, a tagállamok képviselőből álló szak-bizottságában és munkacsoportjában folyik, amelyek a gazdaság- és társadalompolitika gyakorlatilag teljes spektrumát lefedik.
Magyarország 1996 óta tagja az OECD-nek: csatlakozásunk elismerése volt a politikai rendszerváltozást követő sikeres piacgazdasági átmenetnek. OECD-tagságunknak köszönhetően részesei vagyunk annak a globális szakmai tudáshálózatnak, amely révén a legjobb nemzetközi szakpolitikai gyakorlatokat lehet megismerni, és ezzel párhuzamosan Magyarország is bemutathatja törekvéseit és eredményeit a különböző szakpolitikai területeken. Az OECD az EU-n kívüli, fejlett világgazdasági szereplőkkel való gazdaságpolitikai párbeszédünk és együttműködésünk egyik legfontosabb színtere.
Az OECD amellett, hogy folyamatosan értékeli a tagállamok (és a világgazdaság más meghatározó szereplőinek) gazdaságpolitikáját és gazdasági kilátásait, kétévente átfogó gazdasági országtanulmányt (economic survey) is készít valamennyi tagállamáról. A Magyarországról szóló legutóbbi országtanulmány 2019 februárjában jelent meg. A tanulmány pozitívan értékeli a magyar gazdaság és gazdaságpolitika aktuális eredményeit, szakpolitikai ajánlásainak többsége egybevág a kormányzati gazdaságpolitikai prioritásokkal.
Az OECD-ről és Magyarország OECD-ben való részvételéről további részletes információk érhetők el a következő linkeken:
Az OECD honlapja: https://www.oecd.org/
Az OECD Magyarországot érintő adatai, elemzései: https://www.oecd.org/hungary/
Az OECD Magyarországról készített országtanulmányai: https://www.oecd-ilibrary.org/economics/oecd-economic-surveys-hungary_19990529
Az OECD Nemzeti Tanács honlapja: https://oecd.kormany.hu/
Az OECD aktuális álláshirdetései: https://oecd.taleo.net/careersection/ext/joblist.ftl?lang=en
