Az OECD Miniszteri Tanács harmadik virtuális kerekasztal-találkozójának témája a koronavírus-válság utáni „zöld kilábalás” lehetőségeinek megvitatása volt, felkészülve az október 28-29-i virtuális Miniszteri szintű Tanácsülésre.
Angel Gurría OECD főtitkár bevezetőjében elmondta, hogy az előttünk állló, következő válságot a klímaváltozás okozza. A járvány hatására 8%-kal esiek vissza idén a széndioxid- kibocsátás, de a csökkentésnek hasonló ütemben kellene 2030-ig folytatódnia a klímavédelmi célok eléréséhez, ami jól érzékelteti a kihívás nagyságát. A kormányok 320 milliárd eurót fordítanak zöld gazdaságösztönző intézkedésekre, ugyanakkor a „zöld” és „nem zöld” intézkedések aránya nem meggyőző. A zöld kilábalásnak, amellett, hogy hozzájárul a környezet állapotának javulásához, a gazdaság újraindításához és a munkahelyteremtéshez, egyúttal igazságosnak és inkluzívnak is kell lennie. Az intézkedések és az eredmények nyomon követésére az OECD új tematikus portált indított (http://www.oecd.org/coronavirus/en/themes/green-recovery ).
A spanyol MCR elnökség képviseletében Teresa Ribera, ökológiai átmenetért és demográfiai kihívásokért felelős miniszter kiemelte, hogy a járványhelyzet kérdése összekapcsolódik a globális környezeti kihívásokkal, a biodiverzitás állapotával, a társadalom és a gazdaság ellenálló képességével. Rövid távú cél a gazdaság újraindítása, amelyben kulcsszerepet kell játszania a megújuló energia és az energiahatékonysági beruházásoknak.
A kerekasztal-beszélgetés felvezetéseként Masamichi Kono főtitkár-helyettes és Rodolfo Lacy OECD környezeti igazgató ismertette az üléshez készült OECD háttéranyag főbb megállapításait a zöld kilábalás kihívásairól és lehetőségeiről.
A kerekasztal-felszólalók egyetértettek a zöld növekedési szempontokra alapozott, minőségi munkahelyteremtéssel járó gazdasági kilábalás céljával, amely irányt mutat a 2050-es karbonsemlegesség felé. Többen kiemelték, hogy növelik az országonként meghatározott hozzájárulásuk mértékét, egyúttal folyamatosan figyelmet fordítanak az igazságos átmenet, a társadalmi befogadás szempontjaira is. Hangsúlyos felszólalási elemként jelent meg a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság erősítése mellett az alacsony szénkibocsátású hidrogén technológiák alkalmazásának kérdésköre. A fenntartható városi közlekedés, a körkörös gazdaság felé történő elmozdulás, a vízgazdálkodás fejlesztése és a multilaterális együttműködés erősítése mellett fontos témát jelentett a pénzügyi szektor zöldítése, a zöld kötvények kibocsátása és a zöld hitelgaranciák biztosítása is.
Magyarország képviseletében Botos Barbara helyettes államtitkár (ITM) kiemelte, hogy a járvány kiváltotta gazdasági válság előtt is a klímavédelmet helyezte fókuszába a kormány: Magyarország elkötelezett a 2050-es klímasemlegességi cél iránt, amelyet a régióban elsőként törvénybe is foglalt. Ismertette a kormányzat erőfeszítéseit a pénzügyi szektor zöldítése érdekében, így az első zöld kötvénykibocsátást, és a Nyugat-Balkáni Zöld Központ létrehozását. Kitért a Mátrai Erőmű átalakítására az igazságos átmenet elvei mentén, valamint az e-mobilitást, a zöld buszbeszerzést és a körkörös gazdaságra történő átállást ösztönző intézkedésekre.
Bővebben:
http://www.oecd.org/newsroom/more-can-be-done-to-ensure-a-green-recovery-from-covid-19-crisis.htm
2020. szeptember 14.
Kormany.hu
