Az OECD évente megjelenő, Tax Policy Reforms című kiadványa bemutatja az OECD tagországok (és a kiválasztott partnerországok) által az elmúlt évben végrehajtott adójellegű reformintézkedéseket. Az idei kiadvány fókuszában a 2019 második- és 2020 első felében, valamint a koronavírus járvány eredményezte válsághelyzet kezelése érdekében hozott adójellegű intézkedések vannak. Általános megállapítás, hogy a járvány alapjaiban írta át a vizsgált országok adóreformra irányuló terveit, ennek fényében számos intézkedés bevezetését elhalasztották. Magyarországra vonatkozóan a tanulmány több helyen kedvező megállapításokat tesz, többek között kiemeli, hogy 2017-ről 2018-ra az OECD-n belül Magyarországon csökkent a második legnagyobb mértékben az adóbevétel/GDP ráta amely egyben pozitív fiskális ösztönzőként is hatott a magyar gazdaság növekedésére.

 

A 2020-ban kiadott dokumentum megpróbál azonosítani néhány olyan adóvonatkozású trendszerűséget, amelyek valamilyen azonosságot mutatnak a vizsgált országok között. Fontos kiemelni, hogy a trendek a koronavírus elterjedése előtt kerültek azonosításra, így számos intézkedés esetben tolódik az implementáció. A személyi jövedelemadó vonatkozásában csökkenés figyelhető meg, mely elsősorban a munkavállalók terheinek mérséklését és az alacsony és közepes jövedelműek támogatását célozta. Némi változás volt tapasztalható a háztartások tőke-jövedelmének adóztatása terén, szélesedett az adóelengedés és változott a bérleti díjak adóztatása is. A szociális hozzájárulási adó esetében az OECD általános megállapítása, hogy egyre mérsékeltebb a reform jellegű intézkedések száma ezen a területen. Folytatódott a társasági adó csökkentése a tavalyi évhez képest. Az általános forgalmi adó esetében a stabilizálás volt a cél, a reformok elsősorban annak hatékonyabb beszedésére és az országhatárokon átívelő problémák kezelésére irányultak. A jövedéki adó tekintetében tovább emelkedett a dohánytermékek és a magas cukortartalommal rendelkező italok adója. A környezetvédelemhez kapcsolódó adóreformok száma kevés, bevezetésük nehézkes. Mindezek ellenére a számuk emelkedett az előző tanulmányhoz képest, a tavaly óta bevezetett adók pedig az üzemanyag helyett inkább a szén-dioxid kibocsátásra és a villamosenergia-fogyasztásra fókuszáltak. A tanulmány speciális fejezete, „Adó- és fiskális politikai válaszok a COVID-19 válságra” („Tax and Fiscal Policy Responses to the COVID-19 Crisis”), bemutatja a vizsgált országok válság során alkalmazott gyors és határozott intézkedéseit. A mentőcsomagok mérete országok szerint változott, de minden esetben jelentős támogatást jelentett a válság kezelése tekintetében. Az intézkedések a vállalkozások ügymenetének fenntartását, a munkahelyek megőrzését és a háztartások közvetlen támogatását célozta.

A tanulmány Magyarországról több helyen is pozitív példaként tesz említést, és a vizsgált időszakon túl a jelentés megemlíti a korábbi évek eredményeit is. 2017-ről 2018-ra az OECD-n belül az USA után Magyarországon csökkent a második legnagyobb mértékben az adóbevétel/GDP ráta. Az 1,6 százalékpontos mérséklődés a szociális hozzájárulási adó, a társasági adó és számos termék ÁFA csökkentésének volt köszönhető. Kedvező, hogy hosszútávon is csökkenő trend tapasztalható, 2008 és 2018 között mintegy 2,9 százalékponttal esett vissza (39,5%-ról 36,6%-ra) a ráta. A tanulmány említést tesz az utóbbi évben bevezetett adóreformokról, úgy, mint egyes ÁFA csökkentő és a beszedés hatékonyságát javító intézkedésekről, a turizmus fejlesztési hozzájárulásról, továbbá a dohány és alkohol termékek adójának emeléséről.

A kiadvány az alábbi linken érhető el: https://www.oecd.org/tax/tax-policy-reforms-26173433.htm

2020. szeptember 14.

Kormany.hu