Az OECD szerint a globális gazdaság 2026 elején a vártnál kedvezőbb helyzetben volt – amit a mesterséges intelligenciába irányuló jelentős beruházások, a támogató pénzügyi környezet és a kereskedelmi feszültségek enyhülése segített elő. A közel-keleti konfliktus azonban ezt a pozitív momentumot felülírta, az emiatt kialakult ellátási zavarok komoly kockázatokat teremtettek. Az energiaárak, valamint a Perzsa-öböl térségében előállított fontos mezőgazdasági és ipari alapanyagok árai jelentősen megemelkedtek. A konfliktus jövőbeli alakulása továbbra is bizonytalan, ezért az OECD ez alkalommal nem egyetlen előrejelzésre épít, hanem két lehetséges forgatókönyvet vizsgál.
Rövid távú zavarok esetén a világgazdasági növekedés a 2025-ös 3,4 százalékról 2026-ban 2,8 százalékra lassulna, majd 2027-ben 3,1 százalékra emelkedhetne. Elhúzódó válság esetén azonban a növekedés 2026-ban 2,1 százalékra, 2027-ben 1,8 százalékra eshet vissza, miközben az infláció tartósan magasabb maradna. Az OECD hangsúlyozza: a negatív hatások különösen a fejlődő országokat érinthetik, amelyek kevésbé rendelkeznek energia-tartalékokkal és szűkebb a fiskális mozgásterük.
A szervezet azt ajánlja, hogy a jegybankok törekedjenek az inflációs kockázatok és a növekedési lassulás közötti egyensúlyra, a kormányok pedig csak célzott és átmeneti fiskális intézkedéseket tegyenek a válság hatásainak kezelésére.
Magyarországra vonatkozó kilátások:
Az OECD szerint a 2025-ös 0,5%-os növekedést követően, a magyar GDP előreláthatóan 1,6%-kal növekszik 2026-ban és 2,0%-kal 2027-ben. Az energiaár-sokk, valamint az üzemanyagár-plafonok 2026 közepére tervezett fokozatos kivezetése miatt a magánfogyasztás növekedése 2026 második felében átmenetileg lassulhat, annak ellenére, hogy a nominális bérek továbbra is erőteljesen emelkednek, és személyi jövedelemadó-csökkentések is várhatók. A beruházások ismét növekedésnek indulhatnak. Az export teljesítményét 2026-ban még visszafoghatja az euróövezet gyenge növekedése, ugyanakkor 2027-re élénkülés várható. A kockázatokat illetően az OECD megjegyzi, hogy egy vártnál erőteljesebb energiaár-sokk ronthatja a gazdasági növekedésre és a költségvetésre vonatkozó kilátásokat, míg az uniós forrásokkal kapcsolatos tárgyalásokban elért előrelépés javíthatja a gazdasági bizalmat és ösztönözheti a beruházásokat.
A teljes tanulmány az alábbi linken érhető el:
https://www.oecd.org/en/topics/economic-outlook.html
